A NOTITIA Alapítvány 2021-ben kiemelt programjának tekintette a “Hevesi Betlehem” létrehozását, melyet a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával sikerült megvalósítani.
Ünnepélyes átadására 2021. november 28-án, advent első vasárnapján városi ünnepség keretében került sor. Látványtervét Orosz Krisztina készítette, mely elnyerte a Magyarország legszebb betleheme címet. Néprajzi hátterét Gy. Gömöri Ilona etnográfus dolgozta ki.
A kompozíció Heves főterén, a Helytörténeti Gyűjtemény klasszicista épülete előtt várta a látogatókat. A betlehem a “Szállást keres a Szent Család” helyi népszokást mutatja be, párhuzamba állítva a bibliai születéstörténet elemeivel. A két rész – a kétezer éves bibliai történet és a mintegy száz éve élő szokás – párhuzamba állítása először megvalósuló, egyedi kísérlet, mely kuriózummá teszi a Hevesi Betlehemet.
A népi lakóházat megjelenítő kompozíció egyik oldalán Krisztus születésének bibliai története látható a Szent Családdal és a háromkirályokkal. A háromkirályok pásztorként jelennek meg, a Dél-Hevesben hagyományosan használt tiszanánai, jász és kun vagy matyó virágozású subában.
A másik oldalon a 20. századi vallásos népszokást, a szentcsaládjárást jelenítjük meg a térségre jellemző viselettel és tárgykészlettel.
A bibliai istálló és a szobai jelenet azáltal válik hevesivé, hogy a viselet és a tárgykészlet minden darabjában Dél-Heves hagyományai jelennek meg. A rekonstrukciókat néprajzi és történeti források alapján Heves és térségének kézműves mesterei, a viseletkészítők, asztalosok, hímzők és varrók alkották meg.
Köszönet illet minden alkotómestert és közreműködőt, aki részt vett a Hevesi Betlehem megvalósításában. Bízom benne, hogy a szokás rögzítése, valamint a hiteles források alapján rekonstruált viseletek és a néprajzi tárgyi anyag bemutatása hozzájárul a dél-hevesi emberek hagyományőrzéséhez és identitástudatának 21. századi megújulásához.
Gy. Gömöri Ilona etnográfus, kurátor
Milyen dél-hevesi sajátosságokat figyelhetünk meg a bemutatott tárgyakon?
A ház oromzata, a vértelek deszkából készült napsugaras díszítéssel, hold és csillag motívumokkal. A jelképes betlehemi istállóban a háromkirályok pásztorként, subában jelennek meg, melynek virágozása a térségben elterjedt minták alapján készült. A térdeplő Gáspár király zöld, jászsági mintára készült subát visel. A mellette álló Menyhért király a tiszanánai szűcsök kedvelt bordó-fekete virágozású subáját vette magára. Boldizsár király kun vagy matyó mintára, fekete szűcsmintával kivarrott subát kapott.
Mária palástjának alsó széle hevesi kerekrózsás szövött mintával készült. A kis Jézus slingelt, lyukhímzéses szélű pólyában fekszik. A háttérben látható sátorlepedő a szülő asszony ágyának elfüggönyözésére szolgált, jelképesen is védve minden bajtól.
A szobai jelenet alakjainak öltözékei azt tükrözik, hogy Dél-Hevesben a viseletekre korán hatott a polgárság öltözködése. A szent család képét hozó fiatalasszony parasztpolgári ruhában van, testhez álló kacóban, hosszú selyemszoknyában, kötényben, aranycsipkés, szalagos főkötőben. A zsinóros, pitykés mentében, zsinóros magyar nadrágban lévő férfialak a kisnemesi öltözéket jeleníti meg. A hivatalnok kisassonyt jelképező bábu zöld, csipkékkel, fodrokkal ellátott, kötény nélküli ruhát visel. A térség jellemző viseleti darabja az élénk színekben pompázó legénykötény, amit a lányok varrtak választottjuknak. A szálláskeresőket fogadó parasztgazda zsinóros mellényben, csizmanadrágban van, felesége kékfestő ruhában, szőttes kötényben. Dél-Heves szövött vászonneműinek jellemzője az átlátható egyszerűség, a piros és a kék színek, a csillagvirág, a kerekrózsa, a rozmaringsor.
A térség legjellegzetesebb bútorai az észak-magyarországi bútorkészítő központokból érkeztek. A mértanias véséssel díszített gömöri ácsolt láda a menyasszony kelengyéjének tárolására szolgált. A 19. század második felétől már inkább rózsás ládában tárolták a kelengyét. Alapszínük vöröses, errre került a festett virágozás és márványozás.