Fedezze fel Dél-Heves értékeit!

| Notitia Alapítvány | Dél-Heves értékei
Dél-Heves a felfedezésre váró turisztikai célterületek közé tartozik. Érintetlen természeti kincsei, a sík puszta, az árterek vagy éppen a homokdombos táj hangulata, a csendes pihenésre alkalmas kis települések, az itt élő emberek autentikus tudása egyedi értéket jelent. Értéket jelent mindazok számára, akik “előregyártott” élmények helyett valódi, átélhető érzéseket, élményeket, hangulatokat és emberi kapcsolatokat keresnek. Akik nem feltétlenül túristaként szeretnének viselkedni, hanem megélni a történéseket és elmerülni a tevékenységekben.

Dél-Hevesben nincs tömegturizmus, kiváló lehetőséget kínál az egyéni felfedezésekre, a csendes pihenésre, az elmélyülésre. A kultúrtörténeti emlékeken túl kerékpáros túrák, horgászat, lovaglás, vadászati lehetőség várják a térségbe érkező vendéget! Alkalma nyílhat bekapcsolódni régi mesterségek gyakorlásába, mint pl. a szövés vagy a fonás.

Dél-Heves nagy vonalakban a Hevesi Járás területét foglalja magába, melyhez a következő települések tartoznak: Átány, Boconád, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Pély, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Zaránk.

A 17 település lakosainak száma összesen mintegy 34 ezer fő.

A térség központi települése évszázadok óta Heves város, a megye névadó települése. Szerepköre a koraközépkorban alakult ki, amikor királyi várbirtokként az óriási kiterjedésű Hevesújvár királyi vármegyének déli központját jelentette.

Bocond Szeleczky Kastly
Erdtelek Buttler Kastly
Erdtelek Arbortum
Erdtelek Arbortum  2
Erk
Hanyi Kpolna
Heves Pusztacssz Kpolna
Heves Radics Kria
Heves Rmai Katolikus Plbniatemplom Mennyezeti Freski
Heves Zsid Temet
Heves Deszka Vrtelek A Hevesi Npmvszetei S Hziipari Szvetkezet Udvarn
Heves Megye Trkpe


A NOTITIA Alapítvány turisztikai programkínálata

A városba látogató csoportok számára egyeztetés alapján vállaljuk Heves város bemutatását.
Elsősorban a következő témákban ajánljuk sétáinkat:

1. Hevesi anziksz. Séta a századfordulós Hevesen

Heves 1870-ben járási székhely rangot kapott, mely órási lendületet adott fejlődésének. Megindult a polgárosodás: hivatalok, üzletek létesültek, nyomda, fényképész, gyógyszertár, cukrászda kezdte meg működését. A letelepedő értelmiségi és hivatalnoki réteg valódi szellemi hátteret jelentett a további fejlődés szempontjából. A népesség száma a századfordulóra meghaladta a nyolcezer főt, majd tíz év alatt még ezer fővel emelkedett. A polgárság növekvő gazdasági súlyát fejezte ki, hogy módos házaik a frekventált központi részeken épültek. Az 1880-as évekből vette kezdetét az a folyamat, melynek eredményeként létrejöttek a település mai arculatát meghatározó épületek, építészeti megoldások.

A séta során mint egy összetett képeslap darabjai, úgy elevenednek meg a századfordulós Heves hétköznapjai, utcái, házai, kiemelkedő személyiségei, eseményei. Végigsétálunk az 1884-ben megnyitott “korzón”, miközben megtudhatjuk, ki volt Szerelem Alfréd, az utca névadója. Elmeséljük az “Él, mint Marci Hevesen” szóláshasonlat történetét, megnézzük, hol állt a híres Zöldhordó vendéglő, ahol “Marci a sok hevesi dinnyétől gutaütést kapott”. Felidézzük, milyen fontos történelmi események tanúja a főtér, hogyan változott meg arculata az idők során. Szó esik a híres nótaszerző és egyben kántor Hevesi Józsefről, megtudjuk azt is, miért kedvelte a hevesi dohányt Gárdonyi Géza és hogyan szerezte be hevesi barátjától. Felidézzük a korabeli társasági élet helyszíneit és formáit. Felkeressük a helyet, ahol Ady Endre meglátogatta barátja, Bíró Lajos családját, ahonnan hevesi dinnyemaggal indult haza Érmindszentre. A séta visszavezet bennünket a “boldog békeidők” hevesi világába.

A séta időtartama: 2 óra


2. A főtér évszázadai. Séta Heves középkori városmagjában


Heves egyik ékessége a városközpont főtere, melynek szépen gondozott parkja üdítő látvány mind az ideérkező idegen, mind a helybeliek számára. Amellett, hogy kellemes környezetet jelent, érdemes tudnunk, mennyire fontos része volt a város múltjának ez a négyszög alakú, évszázadok óta nagyrészt beépítetlen terület.

A séta során rekonstruált térkép segítségével idézzük fel a tér 13. századi szerkezetét, változásait, az egykori ispáni és török kori várra vonatkozó kutatási eredményeket. Megismerjük az itt álló Keresztelő Szent János templom építésének történetét, valamint azt, hogy a fellelhető források alapján milyen lehetett a mellette lévő temetkezési hely, hol ásták el a török elől az öt mázsás bronzharangot. Felidézzük, hogyan jelennek meg a főtér építményei a 18 -19. századi történeti leírásokban, milyen épületek létezése rekonstruálható. Korabeli képeslapok és újságcikkek segítségével tekintjük át, milyen üzletek álltak a főtéren a századfordulón, mit lehetett vásárolni, kik működtették a boltokat. Képet kapunk arról, hol működött a piac, hol fúrták Heves első artézi kútját. Áttekintjük a tér 1960-as években történt szocialista modernista arculatváltását, majd 1990 utáni megújulását. Végül játékos formában megismerjük a tér szobrait és emlékhelyeit!

A séta időtartama: 1,5 óra

3. A hevesi zsidóság emlékezete

Heves megyében a 18. század második feléig csak szórványban éltek zsidók. A megyén belüli megtelepedés egyik fő gócpontját Heves jelentette. Ennek egyik lényeges oka, hogy sem a szomszédos Jászságban (mivel hosszú időn keresztül a német lovagrend tulajdona volt), sem Heves vármegye városaiban nem engedélyezték végleges letelepedésüket. Hevesen az izraelita hitközség 1788-ban alakult meg. A 19. század elejétől erősödő gazdasági pozícióik révén egyre jelentősebb befolyást szereztek a társadalmi élet minden területén. Az 1910-es évekre létszámuk elérte az összlakosság 12 %-át. Egyedülálló szerepük volt a település polgárosodásában. Ezt mutatták üzleteik a község centrumában, az egyetlen jelentős iparvállalat, nyomdájuk, sokrétű kulturális tevékenységük, iskoláik. Jelentős arányt képviseltek a községi képviselőtestületben és megyei tisztségekben. Heves zsidóságának túlnyomó többsége, 420 fő a holocaust áldazata lett.

A séta során felkeressük a helyi zsidósághoz kötődő helyszíneket: az egykori zsinagóga ma romos épületét, a rituális építmények helyeit. Régi fotók segítségével felidézzük üzleteik megjelenését. Megkeressük, hol lakott Bíró (Blau) Lajos, a híres forgatókönyvíró, Ady Endre barátja. Igény szerint bejárjuk a hitközség temetőjét, ismertetjük a jeles személyiségek síremlékeit, a temetkezés helyi jellegzetességeit, a sírkövek jelképeit.

A séta időtartama: 1 – 3 óra (igény szerint)

4. Séta hevesi hírességek nyomában


Heves városa büszke azokra a tudósokra, írókra és művészekre, akik Heveshez kötődnek valamilyen módon és munkásságuk során országos hírnevet szereztek. Itt született Bóna István régészprofesszor, Hevesi (Lőwy) Lajos író, Dobóczky Ignác éremtudós, Németh Albert 1848-as nemzetőr őrnagy, (Maczky) Kő Pál szobrászművész. Hevesen töltötte élete egy szakaszát Bródy Sándor író, Bíró (Blau) Lajos forgatókönyvíró, Blaha Lujza színésznő.
A felsorolt jeles személyiségek életrajzi érdekességeivel, hevesi tartózkodásuk helyszíneivel, emlékeivel ismerkedhetnek vendégeink egy kellemes belvárosi séta során.

A séta időtartama: 1,5 óra

Hevesvezekny Szalghry Kastly
K Pl Nnep C Szobrval
Kiskre Duzzasztm S Hallpcs
Kiskre Tjhz
Kml
Tarnamra Kastly
Tarnamra Khd Nepomuki Szent Jnos Szobrval
Tarnars Templom Az Orczyak Koroszlnjaival
Tiszanna Dinnysht Strand
Zarnk Szent Vendel Szobra
Tny Reformtus Templom


Látnivalók és élmények Dél-Hevesben

Aki elindul a dél-hevesi települések bejárására, sokoldalú élménnyel gazdagodhat. Hevesen, a térség központjában végigsétálhat a város középkori városmagján, a templom körül. A felfedező út során érinthető közelségbe kerül a város középkori múltja. Épületek, emlékművek beszélnek a város térségközponti szerepéről. Széles körű tudással és élménnyel lehet gazdagabb, ha felkeresi a település muzeális gyűjteményeit és kiállítóhelyeit. A tér közel kétszáz éves klasszicista épületében találja a város Helytörténeti Gyűjteményét, mely gazdag ismeretanyagot kínál.

A közelben lévő Halász-villában található Kő Pál szobrászművész állandó kiállítása. Könnyű séta után elérhető a Radics Kúria, ahol a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet gyűjteménye és kiállítása tekinthető meg. Itt készítik jelenleg is a „hevesi szőttest”, őrizve a vidék népművészeti hagyományait.
A városból sugarasan kifelé vezető utakon találhatóak a régi kúriák, melyek arról árulkodnak, hogyan élt másfél évszázaddal ezelőtt egy hevesi kisnemes.

Érdemes felkeresni a közeli települések, mint pl. Tarnaméra, Erdőtelek, Hevesvezekény és Boconád kastélyait. Üdítő sétát kínálnak a kastélykertek, a falvak árnyas közterei, a tarnamérai strandfürdő, az erdőtelki arborétum. Kiváló pihenő és horgászlehetőséget nyújtanak az Alatkai horgásztavak.

A homokdombos, nyáron süppedő dűlőutak mutatják, a Hevesi homokháton járunk, a mézédes hevesi dinnye hazájában. A Tarna-völgyében egyedülállóan hangulatos és nyugodt falu Zaránk. Tarnaörsön az Orczyak kőoroszlánjai fogadnak, hogy aztán a templomban emléktáblájukat is megtekinthessük.

A Tisza felé haladva a füves puszta látványa, a pélyi madárrezervátum kínál maradandó élményeket. Igazi különlegességnek számít a tarnaszentmiklósi struccfarm. Pélyről érdemes néhány kilométer kitérőt tenni a Sajfoki zsilip és belvízátemelő szivattyútelephez, mely az ország legrégebbi vízügyi műemléke. Kisköre és Tiszanána-Dinnyéshát, a Tisza-tó üdülőparadicsoma a fürdőzők, vízi sportok kedvelőinek ezreit vonzza a tó partjára.

A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet országos jelentőségű, egyedi védelem alatt álló terület. Egyik területegysége a Pély és Tarnaszentmiklós határában fekvő Pélyi szikesek. Jellegében, növény- és állatvilágában a Hortobágyhoz hasonló. Mozaikos szerkezetű szikesedő rétek jellemzik. Természetes növényzete sajátos, elsősorban fűfélékből áll (sziki sóvirág, kákacsomó). A szikes területet mesterségesen telepített erdők tarkítják. A szikes madárvilága is változatos, legjelentősebb a kék vércse, az ugartyúk, a parlagi sas és a bíbic.

Kellemes pihenést és izgalmas felfedező utakat kívánunk!
Design Escapes
© Minden jog fenntartva!

NOTITIA Honismereti, Hagyományőrző és Turisztikai Alapítvány

Székhely

3360 Heves, Bethlen Gábor utca 7. III. 2.em. 6.a.

Telefon

+36/20-436-2930

Email

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.